|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 98 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Rebreanu, Liviu 1993. március 20.Márc. 20-án Gyulán nem hivatalos találkozón tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszter Teodor Melescanu román kollégájával, abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége meghívásának eleget téve mindketten részt vettek Liviu Rebreanu román író, szobrának avatásán. Egyetértettek abban, hogy a kisebbségek képviselőit bevonják a tárgyalásokba, ennek megfelelően a magyarországi románok képviselője, Petrusán György részt is vett a találkozón, az RMDSZ képviselői viszont nem lehettek jelen, őket ebédre hívták meg. Megállapodtak abban, hogy a közeli hónapokban két új határátkelőt nyitnak meg Méhkeréknél és Battonyán, a magyar fél a főkonzulátusok újramegnyitását szorgalmazta, a román válasz: "a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni". Melescanu hangsúlyozta, hogy a magyar-román alapszerződésben szerepelni kell annak, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. /Nem volt áttörés a román-magyar külügyi találkozón. = Magyar Nemzet, márc. 22., Kőváry E. Péter: Magyar-román tárgyalások. = Népszabadság, márc. 22./1995. április 24.Budapesten, a Kossuth Klubban román és magyar történészek a Romániában közkeletű magyarságképről vitatkoztak, továbbá arról, miként lehet a kölcsönös megismerést elősegíteni. A vitában részt vett Andrei Pippidi történész, a bukaresti Délkelet-Európa Története Kutatóintézet munkatársa, Geo Serban irodalomtörténész, a Secoul XX. című folyóirat szerkesztője, Horváth Andor irodalomtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, valamint Miskolczy Ambrus, az ELTE tanszékvezetője. Geo Serban arról beszélt, hogy az oktatásban egyre kisebb teret kap az, hogy a XIX. század román gondolkodói Budán tanultak. Serban elmondta, hogy a román nyelvben a szláv lexikális örökség után a magyarból származó alapszavak száma a legnagyobb. Arról sem beszélnek a mai Romániában, hogy 1770 és 1840 között Moldvába és Munténiába a budai nyomdából áradtak a román nyelvű lexikonok, tankönyvek és egyházi kiadványok. A Familia 15 éven át Budapesten jelent meg. Liviu Rebreanu első írásait magyarul közölte. Serban folyóiratának következő számát a magyar kultúrának szenteli a következő címmel: Budapest - európaiság és modern identitástudat. /Magyar Hírlap, ápr. 24., Új Magyarország, ápr. 24./1999. augusztus 21.Aug. 11-én elhunyt Livia Bacaru asszony /sz. Szamosborhíd, 1921. nov. 10./ jeles műfordító és bibliológus. Az Akadémia Könyvtárában, a Revista Bibliotecilor szerkesztőségében, az Állami Könyvtárban végzett eredményes kutatói-szerkesztői munkát. Könyv- és könyvtártudományi tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Livia Bacaru fordította románra Liviu Rebreanu ifjúkori, magyarul írott prózáit a kritikai kiadás függeléke számára. A klasszikus és kortárs magyar irodalom tolmácsolója volt. Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Jancsó Elemér, Csehi Gyula, Kemény János, Méliusz József, Lőrinczi László, Mester Zsolt, Méhes György művei az ő fordításában jutottak el a román olvasóhoz. Különösen büszke volt Jakó Zsigmond Írás, könyv, értelmiség című, általa tudományos szépprózaként értékelt kötetének a fordítására, amely Philobiblon transilvan címmel jelent meg a Kriterion égisze alatt. Bukarestben, a katolikus Bellu temetőben helyezték örök nyugalomra. /Balogh József: Elment Livia Bacaru? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2000. február 2.Ion Caramitru művelődési miniszter jan. 21-i hatállyal felmentette tisztségéből a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatóját, Kárp György színművészt. Az indoklás: felmentik azokat az ügyvezető igazgatókat, színidirektorokat, akik kinevezés és nem versenyvizsga alapján töltik be jelenleg tisztségüket. Azonban a felmentés egyelőre csak a vásárhelyi Nemzetihez érkezett, holott más társulatoknál is töltenek be kinevezés révén vezető tisztségeket. A magyar tagozaton vannak fiatal színészek, akik nehezen viselték el őt, mert keményen bírálta magatartásukat. Kárp György és Béres András közt is vannak nézetkülönbségek, az RMDSZ vezetőségében sem kedvelik Kárp Györgyöt. - Február 15-re meghirdették a versenyvizsgát az ügyvezető igazgatói állásra. - Kárp György elmondta, hogy áldatlan állapotok vannak mindkét társulatnál. A magyar tagozaton a fiatal színészekkel van baj, kifogásolta a fiatalok pontatlanságát és az örökös alkoholmámort. Folytatják azt a léha életmódot, amit megszoktak a főiskolán. - Azt is beszélik, hogy Kárp György a román tagozatot favorizálta a költségvetés elosztásánál. Kárp elismerte, hogy a Liviu Rebreanu tagozat többet költött a költségvetésből, mint a Tompa Miklós Társulat, ezt azzal indokolta, hogy a magyar tagozatnak csak annyira volt igénye. /Lokodi Imre: (Z)űr a színházban, avagy mit mondott Napóleon? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./2001. június 14.A marosvásárhelyi színház a tavaly 14 milliárd lejes állami költségvetésben részesült, az idén viszont mindössze 11 milliárd jutott a két társulatnak. Ezt az összeget még azelőtt elköltötték, mielőtt nyilvánosságra hozták volna, így az év hátralévő részében a vásárhelyiek csak a költségvetés esetleges kiegészítésében vagy önerejükben bízhatnak. marosvásárhely gazdasági igazgató szerint a jelenlegi miniszter vagy nem tudja, vagy nem képes felfogni, hogy a marosvásárhelyi Nemzetiben lényegében két színház működik: a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat. Ezért az intézmény személyzeti apparátusa is lényegesen nagyobb más színházakénál. A vezetőség egyelőre dilemma előtt áll: csökkenti a fizetéseket vagy leépítésekhez folyamodik. A jelenlegi 206-os keret is sokszor szűkösnek bizonyul. "Egyetlen megoldás önerőből kihúzni ezt az évet - véli Kárp György. - Ez sem lehetetlen, csak olyan darabokat kell játszanunk, amire a közönség is ráharap." A magyar tagozat jún. 18-án fejezi be az évadot, addig két tévéfelvételt készít a Duna TV: A tavasz ébredése és a Szent Iván-éji álom című darabokat mutatják be kamerák előtt. /Elfogyott a költségvetési pénz. Kárp György szerint Bukarestben nem tudnak a magyar tagozatról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./2004. február 3.Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója emlékezett: 1946-ban, a Székely Színház megalakulásakor az alapító igazgató, Tompa Miklós felvállalta, hogy az egész Erdély színháza lesznek. Azóta is hűségesek ehhez. Tavaly a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet pályázott meg színházi előadásra pénzt. Kötelességüknek érzik, hogy a szórványba is ellátogassanak. A marosvásárhelyi színháznak 23 főállású színésze van, mellettük 13 aktív nyugdíjas kollégájuk, akiket bármikor színpadra lehet állítani. A színházban két társulat működik: a Tompa Mihály és a Liviu Rebreanu. Nagy előnye a színháznak, hogy a vásárhelyi színművészeti egyetemről a fiatal és tehetséges lányokat, fiatalembereket magunkhoz tudják csalogatni. Sok színész elmegy Magyarországra. Tavalyelőtt meghirdették, hogy közönségbarát produkciókat hoznak létre. És megszületett egy Marivaux-előadás, a Két nő közt. A 2003–2004-es évad első bemutatója az Édes Anna, óriási sikerrel ment. Bemutatták Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabját, a kisteremben pedig megy Füst Milán: A boldogtalanok. A nagyszínpadon Robert Toma francia drámaíró Nyolc nő című darabját készítik elő. Folytatódik a sor a Györgyike, drága gyermek című Szomory-darabbal. /Gáspár-Barra Réka: Egy eurós kultúra. Beszélgetés Kárp Györggyel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2004. május 21.Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2005. február 2.A Fehér megyei RMDSZ 15 éve, 1990 januárjában alakult meg. Az évfordulós ünnepségre január 31-én a nagyenyedi Liviu Rebreanu Művelődési Központban került sor. A Fehér megyei RMDSZ választmánya az évforduló alkalmával emléklapot adományozott azoknak, akik a helyi szervezetek megalapításában részt vettek, a közösségépítő és szervező munkában helytálltak. Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök ismertette a 15 év megvalósításait, majd átadta Bakó Botondnak, a Fehér megyei RMDSZ első elnökének és jelenlegi választmányi tagjának munkája elismeréséért a “Szórvány magyarságért” díjat. A kitüntetettek nevében dr. Csávossy György mondott köszönetet. Az ünnepségen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata Bartha Lajos: Zsuzsi című vígjátékát adta elő. /Molnár Irén: 15 éves a Fehér megyei RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./2005. október 19.Vizsgálat indult két budapesti diák ellen, akik egy erdélyi kiránduláson elloptak egy román zászlót egy nagyenyedi intézmény épületéről. A két fiatal osztálykirándulásra érkezett Romániába két nappal korábban, a diákokat egy nagyenyedi középiskola bentlakásában szállásolták el. A két diák, több társával együtt a kísérő tanárok tudta nélkül elhagyta a bentlakást és egy nagyenyedi bárban szeszesitalt fogyasztottak. Ezt követően a fiatalok megálltak a nagyenyedi rendőrség közelében lévő Liviu Rebreanu Könyvtár előtt, két diák felmászott az épületre és levette az egyik, több mint három méter magasan lévő román trikolórt. A két fiatalt tetten érte és őrizetbe vette egy rendőrjárőr. A 16 éves E. Máté és a 17 éves B. Marcell ellen vizsgálat indult, a két fiatal pénzbírságra vagy három évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. /Román zászló ellopásával vádolnak magyar diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2006. február 2.A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diáktanácsa szervezte meg február 1-jén a középiskolások irodalmi kreativitás versenyének helyi szakaszát. Megjelentek a házigazda gimnázium diákjai mellett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola tanulói is. /Takács Éva: Középiskolás diákok versenyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./2007. január 13.A fenntartó Kulturális és Vallásügyi Minisztérium a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti aligazgatói tisztségére versenyvizsgát hirdetett. A színház élén a vezérigazgató áll, helyetteseként tevékenykedik az aligazgató, aki gazdasági és adminisztratív funkciókat lát el. A színháznak van egy művészeti aligazgatója is, aki egyben a Tompa Miklós Társulat vezetője. A Liviu Rebreanu Társulat vezetése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. Kovács Leventének, a Színművészeti Egyetem dékánjának három évvel ezelőtti távozásával áldatlan helyzet alakult ki, a művészeti aligazgató tisztsége betöltetlen maradt, így ezt – ideiglenesen – Kárp György színművész vállalta el. A gondot az jelentette, hogy Kárp György a színház aligazgatója, gazdasági igazgatója is, három éve pedig két ember munkáját végzi, két tisztséget tölt be egyetlen fizetésért. Ezért vált fontossá a művészeti aligazgatói tisztség pályáztatása. Kárp György gazdasági igazgatót korábban nyilatkozott: nem pályázik a tisztségre. /Nagy Botond: A Semmilyen Állapot vége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./2007. április 12.A nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet országos szinten 1. 245,79 millió lejt utalt át a helyi költségvetéseknek közoktatási intézmények számára. Ebből az összegből Hargita megye 23,6 millió lejt kapott. Ebből a megyében 77 iskola számára összesen 12,3 millió lejt utalnak ki új épületek építésére, javításokra, főjavításokra stb. A legnagyobb összeget, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola kapja, továbbá támogatást kap a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola, 400 ezret a csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskola, és még sok iskola részesül a juttatásból. Új iskolaépületek építését folytatják Csíkszentsimonban, Kászonalfaluban, Tekerőpatakon, Csatószegen, Zetelakán, Korondon. Ezek az összegek csak egy részét képezik a rendeletben közölt támogatásnak. Feltételezhető hogy lesznek újabb költségvetési kiutalások is. /Takács Éva: Költségvetési kiutalás 77 iskolának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2010. január 7.Gondot okoz a pedagógusok menesztése Szatmár és Kovászna megyébenKifogásolják a kormánynak a pedagógusok elbocsátására vonatkozó terveit a tanfelügyelőségek vezetői. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint félő, hogy a folyamat a magyar iskolákat érinti a leghátrányosabban. Szatmár megyében teljes tanácstalanság jellemzi a tanügyi átszervezést. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes szerint még csak a találgatások szintjén tartanak. „Senki sem tudja pontosan, hogyan is lehetne kivitelezni a kormány tervét. Már a leépítési ütemterv is hibás, rengeteg összevisszaság van benne” – fakadt ki a Krónika kérdésére a pedagógus, aki szerint a megszüntetendő állásokat országos szinten számították ki. Az egyik moldvai megyének például a fővárosi számokat küldték ki, így ha komolyan veszik az üzenetet, jóformán minden tanügyi alkalmazottól meg kellett volna válniuk, mesélte Kónya. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a fővárosban sem látják át pontosan a helyzetet, és egyik illetékes a másikra hárítja a felelősséget. Fokozatosan kellett volna leépíteni „Egyébként ennek a leépítési hullámnak előbb-utóbb be kellett következnie, ugyanis ’90 óta rohamosan csökken a gyereklétszám, míg a pedagógusok száma nem csökkent” – mutatott rá Kónya, aki szerint Szatmár megyében közvetlenül a rendszerváltás után 102 ezer gyermek ült az iskolapadokban, míg jelenleg csupán 65 ezren vannak. „Fokozatosan, a gyermeklétszám függvényében kellett volna csökkenteni a pedagógusok számát is, és akkor nem járt volna ekkora sokkal az átszervezés” – vélte a főtanfelyügyelő-helyettes, aki szerint két-háromévente lett volna szükség kisebb méretű elbocsátásokra, hiszen jelenleg 70 iskolára való diákkal van kevesebb a megyében, mint húsz évvel ezelőtt. Kónya szerint az átszervezés hosszú folyamat lesz, amely fájó veszteségekkel járhat. Iskolákat újítanak fel Csíkszeredában A Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária római katolikus gimnázium felújítása szerepel fő helyen a csíkszeredai önkormányzat idei tervei között – jelentette be tegnap Antal Attila alpolgármester. Mint mondta, a tanintézetek korszerűsítése mellett az önkormányzat a tömbházak hőszigetelését kezeli prioritásként. Az alpolgármester szerint az önkormányzat hatmillió euró uniós támogatást nyert a két tanintézet felújítására, ugyanakkor a Székely Károly Iskolacsoport korszerűsítését is befejezik, és új sportcsarnokot építenek a Petőfi Sándor Általános Iskola számára. Kormánytámogatást várnak a József Attila és Liviu Rebreanu általános iskola és az Octavian Goga Főgimnázium felújítására, illetve egy új óvodát is építenének. A tanügyi beruházások mellett elkezdenék az olimpiai uszoda építését, a városközpont restaurálását, illetve felújítanák a taplocai és csíkzsögödi művelődési házat. Pap Melinda „Az átszervezés a magyar nyelvű tanintézeteket ugyanolyan mértékben érinti, mint a románokat. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy arányosan építsenek le, vonjanak össze, és a magyar iskolák ne essenek áldozatul a folyamatnak” – szögezte le a főtanfelügyelő-helyettes. Szatmár megyében az iskolák finanszírozása is gondot okozhat a helyi önkormányzatoknak, ha a kormány bevezeti a fejpénz utáni támogatást. Szatmárnémetiben például 15 millió lejes hiánynyal kell számolnia a városvezetésnek. Emellett lesznek olyan vidéki iskolák, ahol a kevés gyerek után kiutalandó pénzkeretből még a működési költségeket és a pedagógusok bérét sem tudják majd finanszírozni. A szakképzetteket is menesztik? Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy szakképzett pedagógusok is munka nélkül maradhatnak a kormány által tervezett elbocsátások következtében. A tanfelügyelő szerint téves az az elképzelés, hogy a létszámcsökkentés megoldható a szakképzetlen és a betanító nyugdíjas tanárok elbocsátásával. Háromszéken már 2009-ben 146 állást szüntettek meg azzal, hogy felszámolták az állástöredékeket és a pluszba fizetett órákat, de ezzel minden ilyen lehetőséget kimerítettek. A következő tanévtől újabb 221 tanügyi állást kell megszüntetni, és ez már csak osztályok összevonásával, vagyis szakképzett pedagógusok elbocsátásával oldható meg, mutatott rá. Keresztély Irma szerint sem megyei, sem országos viszonylatban nem lehet általános döntéseket hozni, minden település helyzetét külön kell elemezni, hogy a diákok tanuláshoz való joga ne csorbuljon. Mint hangsúlyozta, a helyettesek alkalmazása vagy a nyugdíjasok visszahívása kényszermegoldás azokon a településeken, ahol a címzetes szakképzett tanár gyermeknevelési, vagy tanulmányi szabadságra ment. Őket nem lehet elküldeni, mert akkor abban az iskolában lefedetlen marad egy tantárgy, hangsúlyozta. A főtanfelügyelő szerint a tanárok létszámát csak abban az esetben lehet csökkenteni, ha öszszevonják az alacsony létszámmal működő osztályokat. Erre a normatív finanszírozási rendszer miatt is rákényszerülnek a vidéki iskolák, az önkormányzatok kénytelenek lesznek csak a községközpontban működtetni V–VIII osztályos iskolát. Sepsiszentgyörgyön a román tagozaton alakultak kis létszámú osztályok, több általános iskolában nyolc-tíz diák van, ha ezeket összevonják, megszűnik a tanítók állása. Ilyen esetekben városon már nem tudnak katedrát ajánlani, és ha a vidéki állást visszautasítják, munkahely nélkül maradnak – vázolta a jövőt Keresztély Irma. Mint mondta, a minisztérium megemelte az órakötelezettséget, így a második fokozati vizsgával és a 25 éves munkaviszonnyal rendelkezőknek heti 16 óra helyett 18-at kell tanítaniuk, az iskolaigazgatóknak és aligazgatóknak pedig heti 6–12 órát kell oktatniuk, és ezzel is szűkül a katedrák száma. Keresztély Irma szerint az oktatás úgy lehet gazdaságos, ha pénzügyi és adminisztrációs szinten összevonnák több vidéki település iskoláját, városon pedig a szakközépiskolákat, így minden intézménynek lenne önálló szakmai igazgatója, de könyvelőkre, adminisztrátorokra nem lenne szükség. Bíró Blanka, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. január 8.Támogatja a kisszínházakat az államA kisebb színházak társfinanszírozását kéri a művelődési minisztériumtól Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, méltánytalan, hogy a nagyvárosokban működő színházakat a minisztérium működteti, míg a kisebb és szegényebb költségvetésű városokban az önkormányzat tartja el a teátrumokat. Antal Árpád e heti találkozójukon arra kérte Kelemen Hunor művelődési minisztert, hogy legalább a jövő esztendei költségvetésbe különítsenek el nagyobb összeget a vidéki színházak társfinanszírozására. A tárcavezető nyitott ebben a kérdésben, és azt javasolta a kezdeményező Antal Árpádnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi hasonló helyzetben levő önkormányzati vezetővel, majd közösen dolgozzák ki a beadványt. Ez az összeg az idei költségvetésbe már semmiképpen nem kerülhet be, de elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, hogy a jövő évtől számolni lehessen ezzel az állami támogatással, mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház épülő stúdiótermének befejezésére kért segítséget a minisztériumtól. Az intézmény tavaly több mint 2,5 millió lejt kapott az önkormányzattól, többet, mint egy évvel korábban. A színház működtetésére mégis kevesebb jutott, mert a pénz nagy részét a beruházásra szánták. Továbbá ebből a keretből tartották fenn a bábszínházat és a szimfonikus hangversenysorozat költségeit is ebből fedezték. A városban működő román társulat ennél háromszor kevesebb anyagi támogatást kapott. Antal Árpád azt kérte a művelődési intézményektől, hogy legalább két évig fogadják el a nadrágszíj-megszorító intézkedéseket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha a művelődési minisztérium beszállna ezen intézmények támogatásába, több pénzt folyósíthatnának a színházaknak. A társfinanszírozás ideális lenne „Nem tudok egyből pozitívan viszonyulni ahhoz, hogy a minisztérium teljes egészében átvegye az önkormányzatoktól a színház támogatását, az viszont jó lenne, ha a minisztérium is beszállna az intézmény finanszírozásába. Ha az önkormányzat finanszírozza a színházat, annak, ha nem is gazdasági, erkölcsi haszna mindenképpen van, hiszen így egy közösség a saját intézményét tartja fenn. Ha a kulturális minisztérium átvenné ezt a feladatot, személytelenebbé válna a dolog” – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, amikor lapunktól értesült az új tervről. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy önkormányzatnak általában nincs annyi pénze, hogy egy színház számára elegendő támogatást biztosítson, így szerinte az lenne az ideális, ha az önkormányzati támogatás mellett „pluszként” a minisztériumtól is kapnának támogatást. „Ha sikerülne jól kidolgozni a színházak támogatásáról szóló feltételeket, akkor ez a kettős támogatási rendszer lenne véleményem szerint a legideálisabb” – hangsúlyozta Parászka. A 10 éves csíkszeredai teátrum igazgatója kifejtette, a mostani évadban mintegy 15 százalékkal kevesebb támogatást ítélt meg az önkormányzat a korábbiakhoz képest, a válságra való hivatkozással. „Próbálunk úgy dolgozni, hogy ez a gazdasági hiány ne nyomja rá bélyegét a munkánkra” – tette hozzá. „Mindenképpen jó lenne kidolgozni egy központi támogatási rendszert a kisszínházak számára” – jelentette ki lapunknak Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, hozzáfűzve, hogy mindenképpen jó lenne átgondolni a kisszínházak támogatási rendszerét. Kifejtette, az is sokat jelentene, ha legalább részben támogatnák kormányalapokból a kisszínházakat, hasonló formában, mint például Magyarországon, ahol a kis teátrumok támogatási pénzalapja részben állami, részben önkormányzati és részben egy pályázható pénzösszegből tevődik össze. Méltányosságot várnak Erdély legfiatalabb színházát, a Kézdivásárhelyi Városi Színházat jelenleg az önkormányzat működteti. Az októberben kezdődött első évad finanszírozásának legnagyobb része az önkormányzattól származott, de magáncégek is felkarolták a kultúra ügyét. A színháznak egyelőre nincs önálló jogi státusa, a befogadó intézmény, a Vigadó művelődési ház igazgatója, Ferencz Attila a Krónika érdeklődésére elmondta: örvendetesnek tartja Antal elképzelését, hiszen az önkormányzatra jelentős anyagi teher hárul. Az intézményvezető szerint jó lenne, ha a központi költségvetésből tudnák segíteni a színházat, viszont arra is kíváncsi lenne, hogy milyen mértékben, azaz a kisvárosi színházak esetében hogyan osztanák el a támogatást. „Nem kellene a kisszínházaknak annak hátrányát érezniük, hogy sokkal kevesebb anyagi támogatást kapnak, mint a nagyobb kőszínházak, méltányosan kell elosztani az állami pénzeket” – mondotta a Vigadó igazgatója. A céhes város decemberi tanácsülésén Csapó György társulatvezető előterjesztett egy olyan elképzelést, miszerint a színház egy egyesület ügykezelésébe kerüljön, mert ily módon pályázati pénzforrásokat is fel tudnának kutatni, s a továbbiakban az egyesület biztosítaná a szükséges jogi keretet a színház működtetéséhez. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulatának támogatása a kulturális minisztérium kezében van, a színház mégis anyagi gondokkal küzd. A magyar társulat december 23-án mutatta be Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjából készült előadását, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László rendezett. „A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát. Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komoly gondok vannak” – nyilatkozta Bocsárdi a bemutató előtti sajtótájékoztatón. A nehéz körülmények ellenére a Tompa Miklós Társulat előadásainak nézettsége növekedett az elmúlt évadban, Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója azonban azt reméli, hogy több támogatáshoz jutnak majd, mivel magyar politikus vezeti a kulturális minisztériumot. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. január 9.Támogathatja a kisszínházakat az államA kisebb színházak társfinanszírozását kéri a művelődési minisztériumtól Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, méltánytalan, hogy a nagyvárosokban működő színházakat a minisztérium működteti, míg a kisebb és szegényebb költségvetésű városokban az önkormányzat tartja el a teátrumokat. Antal Árpád e heti találkozójukon arra kérte Kelemen Hunor művelődési minisztert, hogy legalább a jövő esztendei költségvetésbe különítsenek el nagyobb összeget a vidéki színházak társfinanszírozására. A tárcavezető nyitott ebben a kérdésben, és azt javasolta a kezdeményező Antal Árpádnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi hasonló helyzetben levő önkormányzati vezetővel, majd közösen dolgozzák ki a beadványt. Ez az öszszeg az idei költségvetésbe már semmiképpen nem kerülhet be, de elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, hogy a jövő évtől számolni lehessen ezzel az állami támogatással, mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház épülő stúdiótermének befejezésére kért segítséget a minisztériumtól. Az intézmény tavaly több mint 2,5 millió lejt kapott az önkormányzattól, többet, mint egy évvel korábban. A színház működtetésére mégis kevesebb jutott, mert a pénz nagy részét a beruházásra szánták. Továbbá ebből a keretből tartották fenn a bábszínházat és a szimfonikus hangversenysorozat költségeit is ebből fedezték. A városban működő román társulat ennél háromszor kevesebb anyagi támogatást kapott. Antal Árpád azt kérte a művelődési intézményektől, hogy legalább két évig fogadják el a nadrágszíj-megszorító intézkedéseket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha a művelődési minisztérium beszállna ezen intézmények támogatásába, több pénzt folyósíthatnának a színházaknak. A társfinanszírozás ideális lenne „Nem tudok egyből pozitívan viszonyulni ahhoz, hogy a minisztérium teljes egészében átvegye az önkormányzatoktól a színház támogatását, az viszont jó lenne, ha a minisztérium is beszállna az intézmény finanszírozásába. Ha az önkormányzat finanszírozza a színházat, annak, ha nem is gazdasági, erkölcsi haszna mindenképpen van, hiszen így egy közösség a saját intézményét tartja fenn. Ha a kulturális minisztérium átvenné ezt a feladatot, személytelenebbé válna a dolog” – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, amikor lapunktól értesült az új tervről. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy önkormányzatnak általában nincs annyi pénze, hogy egy színház számára elegendő támogatást biztosítson, így szerinte az lenne az ideális, ha az önkormányzati támogatás mellett „pluszként” a minisztériumtól is kapnának támogatást. „Ha sikerülne jól kidolgozni a színházak támogatásáról szóló feltételeket, akkor ez a kettős támogatási rendszer lenne véleményem szerint a legideálisabb” – hangsúlyozta Parászka. A 10 éves csíkszeredai teátrum igazgatója kifejtette, a mostani évadban mintegy 15 százalékkal kevesebb támogatást ítélt meg az önkormányzat a korábbiakhoz képest, a válságra való hivatkozással. „Próbálunk úgy dolgozni, hogy ez a gazdasági hiány ne nyomja rá bélyegét a munkánkra” – tette hozzá. „Mindenképpen jó lenne kidolgozni egy központi támogatási rendszert a kisszínházak számára” – jelentette ki lapunknak Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, hozzáfűzve, hogy mindenképpen jó lenne átgondolni a kisszínházak támogatási rendszerét. Kifejtette, az is sokat jelentene, ha legalább részben támogatnák kormányalapokból a kisszínházakat, hasonló formában, mint például Magyarországon, ahol a kis teátrumok támogatási pénzalapja részben állami, részben önkormányzati és részben egy pályázható pénzösszegből tevődik össze. Méltányosságot várnak Erdély legfiatalabb színházát, a Kézdivásárhelyi Városi Színházat jelenleg az önkormányzat működteti. Az októberben kezdődött első évad finanszírozásának legnagyobb része az önkormányzattól származott, de magáncégek is felkarolták a kultúra ügyét. A színháznak egyelőre nincs önálló jogi státusa, a befogadó intézmény, a Vigadó művelődési ház igazgatója, Ferencz Attila a Krónika érdeklődésére elmondta: örvendetesnek tartja Antal elképzelését, hiszen az önkormányzatra jelentős anyagi teher hárul. Az intézményvezető szerint jó lenne, ha a központi költségvetésből tudnák segíteni a színházat, viszont arra is kíváncsi lenne, hogy milyen mértékben, azaz a kisvárosi színházak esetében hogyan osztanák el a támogatást. „Nem kellene a kisszínházaknak annak hátrányát érezniük, hogy sokkal kevesebb anyagi támogatást kapnak, mint a nagyobb kőszínházak, méltányosan kell elosztani az állami pénzeket” – mondotta a Vigadó igazgatója. A céhes város decemberi tanácsülésén Csapó György társulatvezető előterjesztett egy olyan elképzelést, miszerint a színház egy egyesület ügykezelésébe kerüljön, mert ily módon pályázati pénzforrásokat is fel tudnának kutatni, s a továbbiakban az egyesület biztosítaná a szükséges jogi keretet a színház működtetéséhez. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulatának támogatása a kulturális minisztérium kezében van, a színház mégis anyagi gondokkal küzd. A magyar társulat december 23-án mutatta be Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjából készült előadását, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László rendezett. „A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát. Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komoly gondok vannak” – nyilatkozta Bocsárdi a bemutató előtti sajtótájékoztatón. A nehéz körülmények ellenére a Tompa Miklós Társulat előadásainak nézettsége növekedett az elmúlt évadban, Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója azonban azt reméli, hogy több támogatáshoz jutnak majd, mivel magyar politikus vezeti a kulturális minisztériumot. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. január 27.Valódi kétnyelvűséget kérnek a szülőkA marosvásárhelyi Dacia, Európa és Liviu Rebreanu Gimnáziumok valamint a 2-es Számú Általános Iskola szülői közösségének tagjai az elmúlt napokban kérelemmel fordultak a felsorolt iskolák vezetőségéhez. Beadványukban azt kérték, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban a magyar gyermekek nyelvi jogait ne korlátozzák csak az anyanyelven való tanulásra, s a szóban forgó iskolák kommunikációja, feliratai tükrözzék azt, hogy az együtt élő nemzetiségek mindenikének a nyelve jelen van a tanintézményben. Bár Románia büszkén hirdeti, hogy megvalósította a multikulturalizmust, egyes iskolákban látható módon korlátozzák a nyelvhasználatot. Az egynyelvűség pedig nem tanítja meg a többséget, hogy tisztelje a másik nyelvét, a kisebbségi gyerekek pedig nem élhetik meg, hogy az ő nyelvük és kultúrájuk is értékes – olvasható a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) tájékoztatójában, amely Ghandit idézi: "Legyünk mi a változás, amit látni szeretnénk a világban." Az iskolákhoz írt kérelem szövegében pedig a következők olvashatók: "...A gyerekeink egészséges személyiségfejlődése érdekében kérjük Önöktől, hogy a (címzett) iskolában a román feliratok mellett a magyar feliratokat is jelentessék meg. Meggyőződésünk, hogy a multi-kulturalitás, többnyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban. Felmérést készítettünk, és az alábbi lista azokat a helyeket, táblákat, hirdetéseket tartalmazza, amelyek esetén nem létezik magyar nyelvű tájékoztatás. Kérjük, hogy az általunk összeállított lista alapján az alábbi helyekre helyezzenek ki magyar, illetve kétnyelvű feliratokat: homlokzati táblák, osztálytermek, laboratóriumok, irodák, raktárak, műhelyek, tornacsarnok, biztonsági táblák, faliújságok. Kérjük mindezt a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény (1) értelmében, a Románia által a 2007/282-es Törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (2) céljainak és elveinek betartásával. Ugyanakkor kérjük, hogy minden közérdekű ideiglenes információt a román mellett közöljenek és tegyenek ki magyar nyelven is, tekintettel arra, hogy az iskola román és magyar tannyelvű egyaránt, tehát a magyar anyanyelvű gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy minden információhoz anyanyelvükön is hozzáférjenek. Kérjük a kétnyelvű feliratokat román és magyar nyelven azonos méretben és színben feltüntetni. … Amennyiben a feliratok magyar nyelvű kifüggesztésének anyagi akadályai lennének, kérjük, e célra használják az iskolapénzalapot, amelyhez a magyar szülők is hozzájárulnak. Szükség esetén a fentiek megoldására az iskola vezetőségét további támogatásunkról is biztosítjuk". A 200 szülő (iskolánként 50) által aláírt kérelmet mind a négy iskolában kisebb- nagyobb kifogások után átvették. Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója elmondta, az iskolákban kifogásolták, hogy magyar nyelven íródott a kérelem, holott a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvény 76. cikkelye lehetővé teszi az anyanyelv használatát a helyi közigazgatási hatóságoknak alárendelt közintézményekben. Amikor kiderült, hogy a magyar nyelvű kérelemhez a román megfelelőjét is csatolták, arra rátették az iskolák pecsétjét. A törvény által előírt 30 napon belül pedig közölni kell az iskolák hivatalos álláspontját. Abban az esetben, ha elutasítják a beiktatott kérést vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők készen állnak arra, hogy jogos követelésükkel más szervekhez forduljanak, és további lépéseket tegyenek gyermekeik (anya)nyelvhasználati jogainak, a valódi multi- kulturalizmusnak és többnyelvűségnek az iskolákban való megvalósulása érdekében. Ezen jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény, az Alkotmány valamint a Románia által a 2007/282-es törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyaránt garantálja. Mivel van olyan iskola, ahol kérdőre vonták a kérelmet aláíró pedagógusokat, a Civil Elkötelezettség Mozgalom támogatásáról biztosítja azokat, akiket támadás ér emiatt. Ugyanakkor felhívja a szülők figyelmét arra, hogy segítségért fordulhatnak a szervezethez, ha úgy érzik, hogy gyermekeik anyanyelvi jogai sérülnek az iskolákban. (Kapcsolattartó: Szigeti Enikő, tel: 0758-924- 454.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. január 27.Kétnyelvűséget követelnek az iskolákban a marosvásárhelyi szülőkMagyar nyelvű feliratok elhelyezését kéri marosvásárhelyi szülők egy csoportja a megyeszékhely több vegyes tannyelvű tanintézményének vezetőségétől. A gyermekeiket a Dacia Gimnáziumba, az Európa Gimnáziumba, a Liviu Rebreanu Gimnáziumba, illetve 2-es Számú Általános Iskolába járató szülők a kétnyelvűség szempontjából mérték fel az iskolákat, és azt tapasztalták: a hasznos információkat közzétevő táblákon nincs magyar közlemény, felirat. A helyzet orvoslása érdekében a vásárhelyi polgárok a Civil Elkötelezettség Mozgalomhoz (CEMO) fordultak támogatásért. A vásárhelyi szülők a CEMO szakmai, jogi és technikai segítségével fogalmazták meg kérésüket, és a több mint 200 aláírással ellátott kérést (iskolánként 50 aláírás) átnyújtották a tanintézetek vezetőségének, amelyek a törvény szerint 30 napon belül kötelesek válaszolni. A szülők kérik, hogy a homlokzati táblákra, osztálytermekre, laboratóriumok ajtajára, irodákra, raktárakra, műhelyekre, tornacsarnokokra, biztonsági táblákra helyezzenek el magyar, illetve kétnyelvű feliratokat, ugyanakkor a faliújság is tükrözze az iskolák tanulóközösségének etnikai összetételét. „A jelzett hiányosságok miatt nem biztosított az esélyegyenlőség, ami kedvezőtlenül befolyásolja a magyar nemzetiségű gyermekek egészséges személyiségfejlődését. Meggyőződésünk, hogy a multikulturalitás, a többnyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban” – állapítja meg a kezdeményezők levele. Abban az esetben, ha az iskolák elutasítják a kérést, vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők jogos követelésükkel más szervekhez fordulnak, és további lépéseket tesznek gyermekeik anyanyelv-használati jogainak érvényesítése érdekében. A CEMO egyébként szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében emlékeztet: ezeket a jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös számú Helyi Közigazgatási Törvény, az Alkotmány, valamint a Románia által a 2007/282-es törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyaránt garantálja. „Az a tény, hogy a magyar gyermekek vegyes tannyelvű iskolákban anyanyelvükön tanulnak, nem jelenti azt, hogy a magyar közösség nyelvi jogait teljes mértékben tiszteletben tartják. Marosvásárhely vegyes tannyelvű iskolái a magyar gyermekek nyelvi jogait csupán az anyanyelven való tanulásra korlátozzák, és az iskola kommunikációja, nyelvi képe nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét az adott iskolákban, az iskolák homlokzata, faliújságjai, kiadványai ugyanis kizárólag román nyelvűek” – hívja fel a figyelmet a civil szervezet. Az általa támogatott szülők ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy a fent leírt körülmények Marosvásárhely más iskoláiban is előfordulnak, ezért arra kérik őket: ha úgy gondolják, hogy gyermekeik iskolájában sérülnek vagy egyáltalán nem érvényesülnek az anyanyelv-használati jogok, segítségért forduljanak a CEMO-hoz. Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2011. február 8.Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatalhoz fordultak a tanintézmények kétnyelvű feliratozásának ügyébenValós kétnyelvűséget kér a marosvásárhelyi polgármesteri hivataltól az iskolák feliratozása ügyében a Civil Elkötelezettség Mozgalom. Úgy tudják, az önkormányzat tervei szerint a homlokzatokon csak az iskola, gimnázium kifejezések szerepelnének magyarul. Valós kétnyelvűséget kér a marosvásárhelyi polgármesteri hivataltól az iskolák feliratozása ügyében a helyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). A civil szervezet hivatalos forrásra hivatkozva azt állítja, hogy a szülők és a civil szféra nyomására a marosvásárhelyi önkormányzat ugyan tervezi a tanintézetek elnevezésének kétnyelvű megjelenítését, azonban a homlokzatokon csak az iskola, gimnázium kifejezések szerepelnének magyarul. A civil szervezet szerint ez az eljárás kísértetiesen hasonlít a marosvásárhelyi utcanevek „kétnyelvű” megjelenítéséhez, valamint a nemrég „álkétnyelvűvé” átalakított Unirea/Egyesülés Főgimnázium homlokzati táblájához. Fordítsanak le minden szót! A CEMO közleményében emlékeztet, hogy a kétnyelvű iskolai feliratozást a tíz évvel ezelőtt életbe léptetett helyi közigazgatási törvény is szabályozza. Ezért a szervezet képviselői tegnap folyamodványt küldtek a város polgármesteréhez és alpolgármestereihez, amelyben kérik, hogy az iskolák kétnyelvű feliratozását illető határozattervezet megtárgyalásakor, valamint ennek életbeléptetésében tartsák tiszteletben a magyar közösség nyelvi jogait, és az iskolák magyar nyelvű homlokzati táblái tükrözzék a valós kétnyelvűséget. A civil szervezet emellett azt is kéri, hogy az iskolákra kihelyezendő magyar nyelvű homlokzati táblákon megjelenített információk legyenek azonosak a román nyelvű táblák feliratozásával, és ez alól csak a névadó személyiségek neve képezzen kivételt. Tájékoztatás csak románul Marosvásárhelyen a kétnyelvű iskolatáblák „kálváriája” tavaly januárig nyúlik vissza, amikor szülők egy csoportja azzal a kéréssel fordult a civil szervezethez, hogy segítsenek nekik gyerekeik nyelvi jogainak érvényesítésében. Gyermekeik ugyan kétnyelvű iskolák magyar tagozatára jártak, azonban az iskolákban minden tájékoztatás, feliratozás egynyelvű, figyelmen kívül hagyva a magyar közösség nyelvi jogait, amelyeket hatályban levő törvények és nemzetközi egyezmények szabályoznak. Ennek következtében a város négy általános iskolájában (Dacia, Európa, Liviu Rebreanu, valamint a 2-es Számú Általános Iskola) több száz szülő aláírásával ellátott kétnyelvűséget igénylő petíciókat nyújtottak be. „A kéréseket követően az érintett intézmények kitérő válaszokat adtak, az iskolák nyelvhasználatát illetően semminemű változás nem történt, ennek következtében a szülők úgy döntöttek, hogy egy újabb kérelmet nyújtanak be az iskolák igazgatóságaira” – írja közleményében a szervezet. Tájékoztatásuk szerint azonban a második levélre küldött válaszok nem sokban tértek el az első körben megfogalmazott elzárkózó és elhárító hangnemű dokumentumoktól. A kétnyelvűséget illető kérelmekkel szembeni elzárkózást látva a CEMO tavaly novemberben panaszlevelet nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, a testület azonban még nem tárgyalta az ügyet. Krónika (Kolozsvár) 2011. február 23.A kiegyensúlyozott kétnyelvűséget vizsgálták Az igazgatók szerint alaptalan a panaszAz előzetes bejelentésnek megfelelően tegnap az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) két képviselője vizsgálódott négy marosvásárhelyi tanintézményben. A Liviu Rebreanu, a Dacia, az Európa és a 2-es Számú Általános Iskolákba járó diákok szülei korábban a Civil Elkötelezettség Mozgalomhoz (CEMO) fordultak, mivel úgy tapasztalták, hogy az említett iskolák nyelvi tájképe, azaz az egynyelvű homlokzati felirat, a folyosón levő faliújságok, a tájékoztató anyagok, az osztályok, tantermek, szaktermek, orvosi rendelő stb. feliratai nem tükrözik a valós, kiegyensúlyozott kétnyelvűséget. A CEMO által az iskolákhoz továbbított kifogásokra nem mindenütt született kedvező válasz, és mindössze a 2-es számú iskolában történt látható változás, ezért a Civil Elkötelezettség Mozgalom a szülők nevében az Országos Diszkriminációellenes Tanács segítségét kérte. A panaszlevélben a megjelölt hiányosságok feltárását és az intézményvezetők felelősségre vonását kérték az érvényben levő nyelvi jogi rendelkezések, valamint a Románia által elfogadott nemzetközi egyezmények alapján. Az iskolák, illetve a tanfelügyelőség a panaszlevélben megfogalmazott kifogásokra cáfoló levelet küldött a ODT-hez. Válaszában a tanfelügyelőség arra hivatkozott, hogy a magyar gyermekek „isszák meg a levét” a történteknek. Egyébként az iskolák által küldött önigazoló képeken az osztályok belsejét fényképezték, a panasz viszont a közösségi terekre vonatkozott. A Marosvásárhelyre érkezett küldöttség, amelynek Silvia Dumitrache és Haller István volt a tagja, a CEMO képviselőivel tartott megbeszélést követően végigjárta a tanintézményeket. A Rebreanu iskolában az igazgató úgy vélekedett, hogy a közös terek egynyelvű felirata rendben van, az osztályokon elég, ha szerepel a magyar tanítónő neve, az osztály szó kiírása fölösleges, a közérdekű információkat pedig nem szükséges két nyelven kifüggeszteni, mert a szülők ismerik a román nyelvet, a kétnyelvű homlokzati táblák kitétele a polgármesteri hivatalra tartozik – tudtuk meg a megbeszélés résztvevőitől. Az iskolában tapasztaltakról a bizottság jelentést készít, ami kérésre kiadható a panaszosoknak – tájékoztatott Szigeti Enikő, a CEMO vezetője. A megbeszéléseken a legtöbb iskolában a magyar aligazgató nem vett részt, állítólag meg sem hívták. A valós kétnyelvűségre jó példát jelentő erdőszentgyörgyi iskolaközpontba a tervek ellenér már nem mentek el a vizsgálóbizottság tagjai. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2011. március 4.Elmaradt az iskolák kétnyelvűsítése MarosvásárhelyenMég nem készült el az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) a marosvásárhelyi általános iskolák nyelvtérképével kapcsolatos jelentése. Amennyiben a testület illetékeseinek sikerül a napokban véglegesíteniük a dokumentumot, annak megvitatására leghamarabb a jövő héten kerülhet sor. A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját. Amennyiben a kollégák úgy érzik, hogy a kivizsgálásba más intézményeket is be kell vonnunk, akkor elhúzódhat az ügy lezárása” – fejtette ki lapunknak Haller István, a CNCD tagja. Haller István leszögezte: az ellenőrzésen szerzett benyomásairól sem ő, sem kollégái mindaddig nem nyilatkozhatnak, amíg a jelentésről döntés nem születik. „Csak annyit mondhatok, hogy nem igaz, amit az egyik országos sajtóorgánum leírt, azaz hogy én elégedett lennék a marosvásárhelyi iskolákban tapasztaltakkal” – reagált Haller a neki tulajdonított nyilatkozatra. A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. Az intézmények igazgatói még az év elején fényképekkel igyekeztek bizonyítani az iskolákban megvalósult kétnyelvűséget. Úgy fotóztatták a magyar osztálytermek falait, hogy a képről nem derült ki, hogy az lényegében egy zárt, kimondottan csak a magyar közösség által használt helyen, és nem a folyosón készült. Hasonló módszerhez folyamodott a tanfelügyelőség is. A Dacia nevű, volt 10-es és 14-es számú, egyesített általános iskola vezetősége pedig nyilatkozattételre utasította a magyar nemzetiségű tanítónőket. „Egy olyan levelet írattak alá a magyar tanítónőkkel, amelyben ők kijelentik, hogy az iskolában harmónia uralkodik a két etnikum között. Ehhez képest az igazgató állandóan fenyegeti a magyarokat, sőt a tanévnyitóra még a rendőrséget is kihívta” – számolt be lapunknak az ügyet felvállaló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő. Gyerekeik folyamatos megalázásáról számoltak be a magyar szülők is, akik közül többen más iskolába költöztették csemetéiket. Annak ellenére, hogy a két iskolaépületet magában foglaló intézmény vezetője, Saveta Evi szerint a folyosókon megvalósult a nyelvi egyensúly, csütörtöki látogatásunk időpontjáig ennek alig-alig volt nyoma. Az igazgatónő szerint a homlokzatra a kilátásba helyezett tatarozás miatt nem került fel a kétnyelvű tábla. Kolléganőjénél sokkal nyíltabban vállalta fel a 2001/215-ös törvénnyel való dacolást Alexandru Todea, a kövesdombi Liviu Rebreanu (volt 15-ös és 17-es összevont) általános iskola igazgatója. A volt helyettes főtanfelügyelő a diszkriminációellenes testület tagjainak is kijelentette: az épületben semmi szükség a kétnyelvű feliratokra, hisz a magyar gyermekeknek kötelességük ismerni az állam nyelvét. A szülők beadványa mindössze a Dózsa György utcai 2-es számú általános iskolában tette meg a hatását. Márton Imre aligazgatónak köszönhetően a folyosókon számos magyar nyelvű felirat jelent meg. Ma már a kétnyelvűség jellemzi szinte az egész épületet, amelyet száz évvel ezelőtt a város hajdani polgármestere, Bernády György építtetett. A művelet nem is került sokba, az aligazgató megtalálta annak módját, miként lehet saját zsebből vagy külső támogatással érvényt szerezni a törvénynek. „Ez a magyar pedagógusokon is múlik, hiszen az ő feladatuk megtölteni tartalommal a faliújságokat, ismertetőtáblákat, plakátolókat. Sajnos nem mindenütt élnek a lehetőséggel” – állapította meg Szigeti Enikő. A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját. A római katolikus egyház által visszakapott épületben működő iskola igazgatója, Cristina Branea azonban félmegoldást hozott. A táblára, melyet a kérelmezőkkel fizettetett ki, magyarul csak az iskola szó került fel. A város nevét, akár a Ceauşescu-diktatúra utolsó, legkegyetlenebb éveinek sajtóorgánumaiban csak Târgu Mureşként tüntették fel, és lemaradt a szaktárca nevének a fordítása is. Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2011. április 4.Nem tudni, mikor lesz állandó igazgatója a marosvásárhelyi színháznakEgyik ideiglenes igazgató a másikat követi a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál. Csupán a bizonytalan és feszült hangulat állandó. Nem tudni, mikor szûnik meg a már több éve tartó bizonytalan állapot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetõségi tisztsége körül: Csapó György ideiglenes kinevezését a bíróságon megtámadó Vlad Rãdescu ugyancsak ideiglenes igazgatót a kulturális tárca vezetõje kénytelen volt a napokban visszahelyezni tisztségébe. Az áldatlan állapotot valószínûleg csupán egy versenyvizsga oldaná meg, azonban ennek kiírása késik. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter kérdésünkre azt felelte, abban reménykedik, hogy a tavasz folyamán sikerül kiírni a versenyvizsgát, azonban dátumot mondani nem tud. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház égisze alatt egy magyar és egy román, a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat mûködik. A társulatok körében a feszültségek már Rãdescu idején elkezdõdtek. A tavalyi évad, annak ellenére, hogy a magyar társulat A dög címû elõadása Kisvárdán megkapta a város díját (ami a harmadik díjnak felel meg), illetve a társulat több színésze is szakmai díjban részesült, több elemzõ szerint összességében minden idõk egyik leggyengébbikeként vonul be a színháztörténelembe. Vlad Rãdescu 2009 januárjában került a marosvásárhelyi intézmény élére, miután egy minisztériumi kivizsgálás eredményeként leváltották az inkompetens menedzsernek bizonyuló elõdjét, Cristian Ioant. Az új, ideiglenesen mandátumot kapott igazgató további elégedetlenségekre szolgáltatott okot azzal, hogy nagyrészt Bukarestbõl igazgatta a színházat. Vlad Rãdescut 2010 októberében menesztette Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter, mivel a néhány hónappal korábban lefolytatott minisztériumi vizsgálat alapján kiderült, kívánnivalót hagyott maga után az igazgató tevékenysége: a minisztert többek között az háborította fel, hogy az igazgatóság nyolc hónap alatt sem volt képes elkészíteni a jó ideje építõtelep jellegû színház felújításának befejezésére szolgáló tervet. Rãdescu tevékenységének kivizsgálását egyébként a színház korábbi három igazgatója által megfogalmazott kritikák hatására rendelte el a szaktárca. Ezen kritikák szerint Rãdescu nem használta fel a szaktárcától elõadásokra érkezõ alapokat, a múlt évadban a Liviu Rebreanu társulat csupán egy produkciót mutatott be, emellett feszült hangulatot generált a színházban. Rãdescu távozása után Csapó György kézdivásárhelyi színmûvész személyében (aki sok évig Magyarországon élt, mielõtt hazatelepedett volna, hogy a kézdi színházat vezesse) negyven éve elõször került magyar igazgató a színház élére. Azonban az igazgató és a Tompa Miklós társulat mégsem értették meg egymást. Noha tisztségét csupán ideiglenesen töltötte be, Csapó mégis úgy döntött, hogy nagytakarítást végez a színház többi vezetõi funkcióját ellátók körében: meneszteni szándékozott a színház gazdasági vezetõi tisztségét betöltõ Kárp Györgyöt, illetve a Liviu Rebreanu és a Tompa Miklós társulatok vezetõit, Nicolae Cristachet és Kövesdy Istvánt. Döntését arra a jelentésre hivatkozva hozta meg, amelyet kinevezése elõtt készített a mûvelõdési tárca. Kárp György azonban azt nyilatkozta, hogy a dokumentumban egyik, Csapó által menesztésre javasolt személyt sem marasztalták el. Csapó vezetési módszerei miatt a kezdeti lelkesedést tömeges elégedetlenség váltotta fel. Az igazgató népszerûsége egyre csökkent, eladdig, hogy február derekán a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címû produkció kapcsán végül kiborult a bili. A Tompa Miklós társulat mûvészeti tanácsának tagjai - Balázs �?va, László Csaba, Szélyes Ferenc, Csép Zoltán és B.Fülöp Erzsébet - egy tíz pontban összefoglalt dokumentumban fogalmazták meg sérelmeiket, a panaszlevelet pedig a próbatáblára függesztették ki. Egyébként a dokumentum tartalmával, amelyet nem a nyilvánosságnak szántak, de kiszivárgott a sajtónak, a társulat zöme egyetértett. Az állásfoglalásban azt nehezményezték az aláírók, hogy a Képzelt riport... címû produkció az évad közepén, a társulat mûvészeti vezetésének teljes mellõzésével került mûsorra. Sem Kövesdy Istvánt, sem a testületet nem avatta be terveibe az igazgató, így a társulat mellõzve érezte magát az egyoldalú és önkényes döntés miatt. Az aláírók továbbá attól tartottak, hogy a soron kívüli produkció nemcsak hogy pénzt von el a többi, betervezett projekttõl, de még a játékrendet is felboríthatja, aminek a bérletes nézõk látják kárát. Továbbá azt nehezményezték, hogy a Déry Tibor kisregénye alapján megírt, és többek között Presser Gábor-szerzeményeket tartalmazó musical rendezõi stábját a Tompa Miklós társulat nem ismeri, a szerepek pedig gyanús körülmények között lettek kiosztva. Ennek eredményeként - eddig példátlan eseményként - több színész visszaadta a szerepét. A társulat színészei számára kiírt casting válogatás, illetve a végeredményként kialakított szereposztás, amely az említett szereplõválogatást tulajdonképpen semmibe vette, olyan elégedetlenséget és káoszt generált a színészek között, amire eddig itt alig volt példa - írják az állásfoglalásban. A társulat elég népes számú, nem egyformán gyakran foglalkoztatott tagokból tevõdik össze. A mindenkori vezetõség felelõssége volna lehetõséget teremteni azok számára is, akik kevesebb szerephez jutnak egy-egy évadban. A Képzelt riport...ilyen törekvéseket nem tükröz. Miközben Csapó György ideiglenesen kinevezett vezérigazgató többször is bírálta a társulat vezetését a foglalkoztatások hiányosságai miatt, és kijelentette azt is, hogy kevesebb külsõssel kell elõadásokat létrehozni, ez a vállalkozás gyökeresen ellentmond mindezeknek. Ilyen értelemben nem tükrözi a társulatunk érdekeit - szögezik le a dokumentum aláírói. A mûvészeti tanács állásfoglalása és a színészek gesztusa hatására február végén egy rendkívüli ülésre került sor, amelyen Csapó és a testület közös megegyezésre jutottak, mely szerint a musicalt az évad végén, vagy a következõ évad elején tûzik mûsorra. Közben Vlad Rãdescu az igazgatói tisztsége visszaszerzése érdekében benyújtott keresetének helyet adott a Bukaresti Táblabíróság. A döntés arra kötelezte a szaktárcát, hogy haladéktalanul helyezze vissza igazgatói tisztségébe a korábban menesztett igazgatót: ez meg is történt. Csapó pedig kijelentette, a versenyvizsga kiírásakor nem pályázza meg az igazgatói állást. �?rtesülések szerint a magyar társulat jobban örülne, ha román igazgató venné át a színház vezetését, hiszen egy magyar igazgató hátráltatná a színészek magánvállalkozásait. Például a színház tagjaiból álló Gruppen Hecc kabarétársulat évente több tucat elõadást tart. A tagok közzé tartozik Kárp György gazdasági igazgató is. Állítások szerint a Gruppen Heccnek prioritása van a színház mûsorával szemben. Az ugyancsak a színház mûvészeibõl álló, és azzal közösen olyan elõadásokat, mint a 20/20 és a Stop the Tempo színpadra vivõ Yorick stúdiót Sebestyén Aba vezeti. A nyáron mûködõ, és többek között a Tompa Miklós társulat elõadásait Mikházára vivõ Csûrszínház Szélyes Ferenc magánvállalkozása. A Lullaby Egyesületet szintén a Tompa Miklós társulat egyik tagja, �?rdög Miklós Levente vezeti. Transindex.ro 2011. április 11.Történelmi jelentõséggel bír az EMKE a magyarság életében�?jraalapításának 20. évfordulóját ünnepelte az egyesület Társszervezeteit, a 120 évvel ezelõtt alapított Erdélyi Kárpát-Egyesületet (EKE) és a 90 esztendeje létrehozott Romániai Magyar Dalosszövetséget is köszöntötte idei közgyûlésén az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület (EMKE). A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban szombaton tartott rendezvényen egyúttal az EMKE 1991-es újraalakításáról is megemlékeztek. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter, az RMDSZ elnöke a román Mûvelõdési és �?rökségvédelmi Minisztérium közmûvelõdéssel kapcsolatos stratégiájáról, Lakatos Mihály, a magyarországi Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetõje pedig a NEFMI Kárpát-medencei közmûvelõdésre vonatkozó elképzeléseirõl tartott elõadást. A közgyûlést követõen, a délutáni órákban adták át az erdélyi Oscarként is emlegetett EMKE-díjakat, valamint a tiszteletbeli és a posztumusz tiszteletbeli tagoknak járó okleveleket. - Együtt ünnepelni és másokat is megünnepelni, ez a mostani, rendhagyó közgyûlés lényege - összegezte köszöntõjében Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület (EMKE) elnöke. Utalt arra, hogy az egyesület megalapításának 125. évfordulóján, tavaly áprilisban szervezett nagyszabású program után idén valamivel visszafogottabban, ám mindenképpen ünnepélyes hangulatban emlékeznek: elsõsorban arra, hogy 1991. április 20-án Brassóban újraalakult az EMKE. Tisztelegni kívánnak azon személyiségek emléke elõtt - Domokos Géza, Balogh Ferenc, Laskay Sándor, Sárkány Ferenc -, akik az elmúlt húsz évben jelentõsen hozzájárultak az EMKE hírnevének öregbítéséhez, ma viszont már nem lehetnek közöttünk, egyszersmind együtt ünnepelni társszervezeteikkel, a 120 éves Erdélyi Kárpát-Egyesülettel és a 90 esztendõs Romániai Magyar Dalosszövetséggel. Egyed Ákos akadémikus, az EMKE tiszteletbeli tagja kiemelte: a húsz évvel ezelõtt újraalakult egyesület sikeresen átmentette és megtartotta mindazokat az értékeket, amelyek 1885-ben életre hívták. Ugyanakkor az új történelmi kor elvárásainak megfelelõ programokat sikerült megalkotnia a szervezetnek az elmúlt években. - �?nmagában véve is történelmi jelentõségû, ami az erdélyi magyarság körében a rendszerváltás után történt, hogy a kommunista diktatúra idején betiltott, vagyonuktól megfosztott intézményeinket - EMKE, EKE, EME, EGE stb. - újra életre tudtuk kelteni. 1885-ben és 1991-ben egyaránt szükségünk volt egy olyan intézményre, amely vállalja a közmûvelõdés hatalmas munkáját, ezáltal védelmébe veszi a közösségeket, s ha úgy adódik, új közösségek alkotására is vállalkozik - mondta Egyed Ákos. Hozzátette: ahogyan 126 évvel és 20 évvel ezelõtt, ma is különösen fontos a közgondolkodás alakítása, a párbeszédet és a tapasztalatcserét elõtérbe állító közös kultúra alapjainak fejlesztése. - Az EMKE tevékenysége valamilyen szinten megnyilvánul a legtöbb kulturális rendezvényen: jelen van a kórustalálkozókon, a népfõiskolák mûködésében, mûemlékeink védelmében, az emlékházakban, a könyvtárakban, kisebb és nagyobb régiókban. Korunk bonyolult, ellentmondásokkal teli változásai sem teszik, nem tehetik lehetetlenné az egyesület közösségi munkájának eredményességét, továbbra is erõs összekötõ kapocs marad. Történelmi jelentõségû szolgálatot tehet és tesz az erdélyi magyarságnak, az összmagyar nemzetnek - mondta az akadémikus. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke megjegyezte: amiként az alapítók 1885-ben felismerték, hogy magyarnak megmaradni Erdélyben csakis a kultúrára, az egyházra és az iskolára hangsúlyt fektetve lehet, a rendszerváltás után pedig az RMDSZ is belátta az EMKE létjogosultságát, úgy ma is szükség van a további támogatásra. - A közösségteremtés a lényege ennek a munkának és szervezõdésnek, hiszen kisközösségeket kellett teremtenünk, felébresztve bennük a kultúra iránti igényt és a kultúra ápolásának fontosságát. Remélem, az RMDSZ azon az úton, amelyen most elindult, még nagyobb érdeklõdést fog tanúsítani a kultúra iránt, annak a szervezõdésnek, erõnek a támogatásával, amit a civil szervezetek mûködése jelent - tette hozzá Dávid Gyula. Közmûvelõdés támogatása román és magyar alapokból Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: mindaz, ami a rendszerváltás óta kultúraszervezés terén végbement az erdélyi magyar társadalomban, szorosan összefügg az EMKE mûködésével. - A romániai magyar társadalom megszervezése, kulturális és civil szervezõdések, egyesületek újraindítása és segítése révén az EMKE bebizonyította: hiánypótló intézménye az erdélyi magyar kulturális életnek - mondta a miniszter, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik ebbe a munkába nap mint nap bekapcsolódnak. A Mûvelõdési és �?rökségvédelmi Minisztérium közmûvelõdéssel kapcsolatos stratégiájával kapcsolatban kiemelte: a 2000-tõl 2009-ig tartó idõszakkal ellentétben, amikor a román állam a kulturális örökség védelmére szánt összegeknek mindössze a 0,9 százalékát fordította magyar vonatkozású épített örökség felújítására, 2011-re sikerült elérni, hogy ez az arány 20 százalékra emelkedjen. Az elmúlt közel másfél évben, amióta Kelemen áll a tárca élén, igyekeztek csökkenteni a mûvészeti intézményeket - Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvári Magyar Opera, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu társulata - érintõ hátrányos anyagi megkülönböztetést, a közmûvelõdés különbözõ területein kiírt pályázatok esetében pedig olyan rendszert építettek ki, amely lehetõvé teszi a magyar kultúrát mûvelõ szervezetek anyagi támogatását. Kulturális napok, alkotótáborok, színházi- és filmfesztiválok, valamint egyéb nagyszabású események megszervezését támogatta ez idõ alatt saját alapokból az RMDSZ, több mint félmillió lej értékben. Mint mondta, a magyar nyelvû folyóiratok normatív támogatása mellett a könyvtári állományok állami támogatással való bõvítése is a célok között szerepel (ez utóbbi keretében, várhatóan május-júniusban közel hárommillió lej értékben kapnak könyveket a könyvtárak). - Emellett pedig továbbra is azon munkálkodunk, hogy a kulturális autonómia intézményi formáit még ebben a kormányzati ciklusban megteremtsük - tette hozzá Kelemen. Az elmúlt húsz év megvalósításaihoz hasonlóan további sikereket kívánt az EMK�?-nek, és megígérte: a normatív támogatások révén az RMDSZ továbbra is igyekszik hozzájárulni az egyesület mûködéséhez. Lakatos Mihály, a magyarországi Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetõje beszélt többek között a Márai-programról, amelynek célja az irodalmi mûvek könyvtárakba való eljuttatása. A program keretében a magyar állam egymilliárd forint értékben vásárol könyveket, amelyeket aztán 640 könyvtár között oszt szét (ebbõl 48 határon túli, amibõl 24 erdélyi könyvtár részesül). Véleménye szerint a Szülõföld Alap általános jogutódjaként mûködõ Bethlen Gábor Alap jelentõs segítséget nyújthat a határon túli közmûvelõdés támogatásában. A tavaly lebonyolított irodalmi és filmes karaván mintájára a NEFMI továbbra is fontosnak tartja a Kárpát-medence különbözõ térségeiben élõ magyar mûvészek kapcsolatteremtését és együttmûködését. Lakatos szerint a kultúra ápolása ügyében - a jól képzett szakemberek és a szakmai irányítás mellett - továbbra is nagy szükség van az amatõrök üdeségére és frissességre. Középpontban az EKE és a dalosszövetség A világ más tájain élõkhöz hasonlóan az erdélyiek is felismerték a 19. században, hogy a legújabb technikai vívmányok és a modern politikai berendezkedések nem pótolhatják a természet nyújtotta örömöket magyarázta Dezsõ László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke. 1890-ben ennek jegyében küldte az EMKE akkori vezetõsége egyhónapos tanulmányútra a Magas-Tátrába Sándor József fõtitkárt, a Magyarországi Kárpát-Egyesület létesítményeinek és szervezeti kérdéseinek tanulmányozására. - Nem volt menedékház, üdülõtelep, turistaösvény, pihenõhely vagy kilátótorony, amelyet az erdélyi küldött ne látogatott volna meg. A látottak alapján, valamint a turistalétesítmények szervezésének és mûködtetésének egyedi jellege miatt Sándor József arra a meggyõzõdésre juto 2011. május 12.Nyert az iskolai kétnyelvûségDöntött az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a négy, marosvásárhelyi iskolát érintõ kétnyelvû feliratozás ügyében. Haller István, a testület tagjaként lapunknak elmondta: a Civil Elkötelezettség Mozgalom által tél végén megfogalmazott tiltakozásnak megfelelõen, valóban sérül a kisebbségi diákok információhoz való joga Marosvásárhelyen, mivel a kifüggesztett feliratok az érintett oktatási intézményekben csak román nyelvûek. A CNCD mind a négy iskolát elmarasztalta, mert az érintett intézmények azután sem próbáltak változtatni a helyzeten, miután a szülõk beadványban kérték a kétnyelvû feliratozást. Most figyelmeztetésben részesítettük az érintetteket, és javasoljuk a polgármesteri hivatalnak, hogy minél hamarabb érvényesítsék az oktatási intézmények kétnyelvûségét elõíró önkormányzati határozatot. A kétnyelvûség biztosítása egyébként a polgármesteri hivatal kötelessége lenne akkor is, ha nem lenne érvényben erre vonatkozó tanácsi határozat - figyelmeztetett Haller István, aki hangsúlyozta: a továbbiakban ellenõrzik, hogy az iskolák valóban teljesítik-e az elõírásokat. Amennyiben a jogértés továbbra is fennáll, illetve ha a civil szervezet ismét panasszal él, akkor a CNCD bírságot is kiróhat - emlékeztetett az illetékes. A Dacia és az Európa Általános Iskolák részben teljesítették az elõírásokat, a Liviu Rebreanu Általános Iskola még most is elzárkózik a szülõk jogszerû kérése elõl. Most négy intézményt marasztaltuk el, de tartok attól, hogy más iskolákban is hasonló a helyzet, csak ezekben a szülõk nem kérték a változtatást. Azért sem alkalmaztunk büntetést, mert úgy gondoltuk, hogy ez egy sajnálatos általános jelenség, és azzal, hogy néhány iskolát megbüntetünk, nem biztos, hogy elérjük a kívánt célt. Pedig nagyon fontos, hogy minden iskolában érvényt szerezzünk a többnyelvû feliratozásnak - nyilatkozta az �?MSZ-nek Haller István. A. E. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 21.Késik az iskolák kétnyelvûsítése MarosvásárhelyenMarosvásárhelyen szinte egyik érdekelt fél sem tûnik túlságosan derûlátónak azok után, hogy jelentõs késéssel, de az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elmarasztalta a kétnyelvûséget szabályozó hazai és nemzetközi rendelkezéseket, és ezáltal a magyar diákokat semmibe vevõ iskolaigazgatókat. Mind a magyar gyerekek szülei, mind az ügyet kirobbantó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mind Maros megye magyar fõtanfelügyelõ-helyettese úgy érzi, hogy a CNCD amúgy teljesen egyértelmû válasza nem elegendõ az iskolai diszkrimináció felszámolásához. Mint ismeretes, a diszkriminációellenes testület tagjai azért látogattak meg négy marosvásárhelyi általános iskolát, mert a magyar szülõk és az emberjogi szervezet a kétnyelvûség hiányát kifogásolta. A CNCD mind a négy tanintézet - a 2-es számú iskola, a Liviu Rebreanu, a Dacia és az Európa általános iskola - vezetõségét elmarasztalta, és kétnyelvû feliratok felszerelésére szólította fel. Közben az RMDSZ kezdeményezésére helyi tanácsi határozat is született, amiben a városatyák lényegében a 2001/215-ös törvénybe foglaltakat erõsítették meg. Bojkottra készülnek Eddig semmiféle elõrelépés nem történt, sõt a tanév végén a kétnyelvû oklevelekért is meg kellett küzdeniük a szülõknek - mondta el lapunknak Horváth Kovács Ádám, a CEMO elnöke, aki gyermekeit éppen az egyik inkriminált iskolákba járatja. Amennyiben a nyári szünidõ alatt sem sikerül törvényes mederbe terelni a dolgokat, a magyar szülõk eldöntötték: gyermekeik bojkottálni fogják az új tanévet. Ha nem jelennek meg a magyar feliratok, egyszerûen nem fogjuk engedni gyermekeinket iskolába. Ez nem egy-két szülõ partizánakciója lesz, felhívást intézünk a város valamennyi magyar szülõjéhez - hangsúlyozta Horváth Kovács Ádám. A CEMO-elnök ugyan elégedett a diszkriminációellenes testület döntésével, azonban pesszimista a tanfelügyelõség, az iskolaigazgatók és az önkormányzat hozzáállását illetõen. Illés Ildikó fõtanfelügyelõ-helyettes szerint nem feltétlenül csak a román igazgatókban kell keresni a hibát. A magyar aligazgatók is sokkal többet tehetnének. Pozitívumként a Dózsa György utcai 2-es iskola fiatal aligazgatóját említhetem, aki addig ragasztgatta a magyar feliratokat, amíg a román gyerekek megunták letépni azokat - fejtette ki Illés Ildikó. Szerinte a magyar pedagógustársadalomnak éppen ezért érdeke megtalálni azokat a felelõsséget vállaló személyeket, akik az augusztusi igazgatói és aligazgatói versenyvizsgák után nemcsak statisztaként állnak egy-egy vegyes tannyelvû iskola élén, hanem megküzdenek a magyar gyerekek jogaiért is. Késik a kétnyelvû táblák kihelyezése Annak ellenére, hogy a tíz évvel ezelõtt életbe lépett közigazgatási törvény leszögezi, hogy a homlokzati névtáblákról az önkormányzatnak kell gondoskodnia, Marosvásárhelyen ezen a téren sem történt elõrelépés. A helyi tanács jogi szempontból teljesen fölöslegesen az elején ugyan megszavazta a kétnyelvû feliratok kifüggesztését, Dorin Florea polgármester azonban nem érzi elérkezettnek a pillanatot a törvény és a tanácsi határozat végrehajtásához. Többször is tárgyaltam a polgármesterrel, õ meg is ígérte, hogy intézkedik, de ennél többre nem jutottunk - számolt be a Krónikának Csegzi Sándor. A tanintézetekért felelõs alpolgármester úgy érzi, a kisebbségi jogok biztosítása Vásárhelyen még mindig kedveskedésnek számít, és nem kötelességnek. Csegzi szerint az iskolák formai kétnyelvûsítése egyenértékû lenne a megbékélés kinyilvánításával, ez azonban a felettesét, Dorin Floreát támogató nacionalista körök számára elfogadhatatlan. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. február 14.Rendőrségi meghurcoltatás magyar feliratok miatt MarosvásárhelyenA napokban megújultak a kétnyelvű feliratok a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában. Szülői adománynak köszönhetően 40 új kétnyelvű, valamint 30 osztálynév-táblácska került ki az iskola belső terébe. Az elmúlt héten a szülők az aligazgató támogatásával hosszú órákon át szerelték, illesztették a körülbelül 1000 lej értékű feliratokat. Kedden az egyik szülő, a magyarul megfogalmazott kétnyelvű táblákhoz kapcsolódó adománylevelet szerette volna iktatni az iskola titkárságán. Fontos megjegyezni, hogy a magyar nyelven megírt adománylevél a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében törvényes, mindazáltal lehet, hogy a román anyanyelvű igazgatónő kevés ilyet szeretne látni iskolájában, még kevesebbet iktatni. Talán ez lehetett az oka annak, hogy az intézmény vezetője, Codruţa Băciuţ, a szponzori szerződés átadásakor hálaadás és köszönet helyett, azt állította, hogy Romániában a hivatalos nyelv román, visszautasította a szponzori szerződés iktatását és mivel a szülő nem volt hajlandó román nyelven megfogalmazni a beadványt, a helyi rendőrséghez fordult, amely úgy gondolta, hogy nagy a baj, összesen 6 darab rendőrt küldött az iskolába, megvédeni az igazgatónőt a romániai kisebbségi jogok paradicsomában, ahol egy magyar beadványra nem kevesebb mint féltucat rendőr jut. Az adománylevelet benyújtó szülő kérte az igazgatónőt, hogy hívja fel Illés Ildikót – a minden magyar gyermek számít kampány marosvásárhelyi arcát – Maros megyei főtanfelügyelő-helyettest és kérdezzen rá, hogy jogos-e a magyar beadvány vagy sem. Jelenleg nem tudni, hogy Illés Ildikó mit válaszolt telefonon az iskolaigazgatónak, viszont az biztos, hogy az intézményvezető hajthatatlan maradt, a rendőrökkel elkísértette a szülőt. Lévén, hogy a rendőrség időközben rájöhetett, hogy ez azért mégiscsak Románia és a marosvásárhelyi magyarok békében és harmóniában élnek az itteni román anyanyelvűekkel, megérthették, hogy az nem jár, hogy magyar nyelven megfogalmazott beadványért meghurcolni valakit, viszont az igazgatónő segítségükre sietett és megsúgta, hogy mégiscsak nagy szabálytalanság történt, hiszen az adománylevelet iktató személy nem jelentkezett be az iskolaszolgálatos diáknál, úgy ahogy az iskolai szabályzata előírja. Az intézmény igazgatója viszont elfelejtette megemlíteni a rendőrségnek, hogy amikor a kétnyelvű táblákat szerelték a szülők, akkor sem jelentkeztek be, és nem is kellett, hiszen mégiscsak az iskolának nyújtottak egy nagy értékű adományt, nem törvénytelenségre készültek. Vagy talán az igazgató azt gondolta, hogy a kétnyelvű feliratok nem tetszenek neki és keresett egy mondvacsinált okot, hogy a táblákat szorgalmazó szülőt kicsit megbüntesse, megmutatva neki, hogy ki is az úr a háznál... A magyar beadványt benyújtó szülőt a rendőrség 500 RON büntetés kifizetésére kötelezte, amely megfellebbezhető. A kétnyelvű feliratok témája már 2010-ben napirendre került, amikor 50 szülő beadványban kérte a külső és belső feliratok kétnyelvűsítését, ugyanis abban az időben az egyedüli magyar felirat azon a márványtáblán volt látható, amely az iskola építtetőjéről, Dr. Bernády Györgyről emlékezik meg. 2011 május 4 -i 172-es számú Határozatában a Civil Elkötelezettség Mozgalom feljelentése alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztalta a 2-es Általános Iskolát, valamint az Európa, Dacia és Liviu Rebreanu marosvásárhelyi kéttanyelvű általános iskolákat a kétnyelvű feliratok hiánya miatt. Az iskola új aligazgatója, Márton Imre, a beadványok és az iskola által küldött válaszok áttanulmányozása után saját költségén kétnyelvűsítette a tájékoztató feliratok többségét, amelyeket azonban valakik azóta rendszeresen megrongálnak, eltüntetnek. A mostani adomány az eltüntetett kétnyelvű feliratokat hivatottak pótolni. Jelen pillanatban, amikor a „Minden magyar gyermek számít kampány” zajlik, Marosvásárhelyen a 2-es Számú Általános Iskola egyike azon kevés (számszerint három) kéttannyelvű marosvásárhelyi iskola közé tartozik, ahol részlegesen kétnyelvű feliratok hirdetik a magyar diákoknak az esélyegyenlőséget. Mindez a szülőknek és „merészebb” aligazgatónak köszönhetően valósult meg, mindennemű párttámogatás és segítségnyújtás nélkül. A Bernády akciócsoport a rendőrségre hurcolt és ott megbüntetett szülő mellé állt és a tagok úgy döntöttek, hogy feljelentik Codruţa Băciuţ igazgatót hatáskör túllépés miatt, valamint kérni fogják az igazgató és Illés Ildikó főtanfelügyelő helyettes lemondatását. Horváth-Kovács Ádám Erdély.ma 2012. december 12.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Választások: végleges eredmények Csíkból Hargita megyében a szavazatok több mint 70 százalékát vitte el az RMDSZ, és a Néppárt a második legerosebb alakulat közel 15 százalékkal. A román pártok összesített szavazatai nem érik el a Néppárt által begyujtött voksok számát sem. A szavazatok visszaosztása után kiderült: az USL kap a megyében még egy képviseloi mandátumot. �?sszesítette a végleges Hargita megyei választási eredményeket a Hargita Megyei Választási Iroda. A megyében a részvételi arány 44,34 százalékos volt, Csíkszeredában pedig 45 százalékos. A képviseloi és szenátori körzetekben hat párt jelöltjeire lehetett szavazni, az elso helyezett RMDSZ után az EMNP jelöltjei szerezték a legtöbb szavazatot. Oket a Szociálliberális Unió (USL), az Igaz Románia Szövetség (ARD), a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) és a Nagyrománia Párt (PRM) követi. Az Erdélyi Magyar Néppárt képviselojelöltjei Hargita megyében összesen 17 679, szenátorjelöltjei pedig 17 749 voksot kaptak. A román pártok a képviselojelöltek esetében összesen 14 319, a szenátorjelölteknél pedig 15 564 szavazatot gyujtöttek a megyében. A Nagyrománia Párt nem indított szenátorjelöltet, így a Dan Diaconescu Néppárt szenátorjelöltjei közel kétezerrel több szavazatot kaptak a megyében, mint amennyit a párt képviselojelöltjei. Csíkszeredában a 22 városi és a hargitafürdoi szavazókörzet közül a 9. számúban, a Liviu Rebreanu Általános Iskolába mentek el a legtöbben szavazni, ott a képviselojelöltekre 835, a szenátorjelöltekre 840 szavazat érkezett. Arányaiban a legnagyobb a részvétel a 10-es körzetben, a Napraforgó napköziben volt, itt a választópolgárok 50,96 százaléka adta le voksát, a legalacsonyabb részvételi arányt, 35,09 százalékot az Aranyalma napközi otthonban berendezett 17-es körzetben jegyezték (Gyermekek sétánya). Az RMDSZ a legtöbb szavazatot, 640-et, illetve 618-at a 21-es szavazókörzetben (Csíksomlyó) kapta, Taplocán, a 22-es körzetben pedig 623, illetve 626 voksot szereztek a szövetség képviselo- és szenátorjelöltjei. Az EMNP a legtöbb szavazatot a 3. számú szavazókörzetben, a Sapientia Egyetemen kapta, a Néppárt képviselojelöltjére 142, szenátorjelöltjére 157 szavazat érkezett. Százalékarányban az RMDSZ a már említett 21-es, 22-es, körzetekben szerepelt a legjobban, megszerezve a szavazatok több mint 80 százalékát. Az EMNP a 20-as körzetben (zsögödi kultúrház) teljesített a legjobban, ott mind a képviselo-, mind a szenátorjelöltek esetében a voksok 24 százalékát szerezték meg. A román pártok közül a Szociálliberális Unió Csíkszeredában a képviselojelölteknél 2037, a szenátorjelölteknél 1931 szavazatot kapott, a legtöbbet, 161-et, illetve 152-t a 2-es számú szavazókörzetben (Nagy István Muvészeti Középiskola). A legkisebb, 23-as szavazókörzetben, Hargitafürdon 68 választópolgár adta le szavazatát. Hargita megyében az egyes, alcsíki választókerületben Korodi Attila, a kettes, felcsíki körzetben Kelemen Hunor szerzett képviseloi mandátumot, a két körzet szenátora Tánczos Barna. A hármas, udvarhelyszéki kerületben Antal István, a négyes körzetben (Gyergyó, Székelykeresztúr, Sóvidék) Moldován József lett képviselo. Az ötös választási kerületben (Borszék, Maroshévíz) a visszaosztás döntött a mandátumról Mik József és Mircea Dusa között: az USL jelöltje került ki ebbol végül gyoztesen. A három választókerület szenátora Verestóy Attila. Kovács Attila, Rédai Attila Székelyföld.ma 2013. január 24.Háromszéken a vámpír-regények a legnépszerűbbekHáromszéken a vámpír-regények és gyermekirodalmi művek a legnépszerűbb olvasmányok, derül ki a sepsiszentgyörgyi Bod Péter megyei könyvtár tavalyi kölcsönzési adataiból. Szonda Szabolcs, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója lapunknak elmondta: elkészítették az elmúlt esztendő legolvasottabb könyveinek és legnépszerűbb szerzőinek százas toplistáját, amit az intézmény www.kmkt.ro honlapján lehet megtekinteni. Ez szerint Háromszéken tavaly leggyakrabban Leiner Laura A Szent Johanna gimi című nyolcrészes kamaszregényét kölcsönözték ki. A második legnépszerűbb olvasmány a Fodor Sándor által jegyzett Csipike, harmadik Saint-Exupéry műve, A kis herceg. A toplista élvonalában továbbá gyermekirodalom és a kötelező iskolai olvasmányok vannak: Tamási Áron, Mircea Eliade, Lázár Ervin, Molnár Ferenc, Liviu Rebreanu és Ion Creangă művei. Szonda Szabolcs szerint a háromszéki olvasók körében népszerűek még a vámpírtörténetek illetve a képes gyerekkönyvek, a felnőttek a könnyedebb olvasmányok iránt érdeklődnek. Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendő Harry Potter-sorozat a középmezőnybe csúszott vissza. A toplista 64-ik helyén van Cserey Zoltán Sepsiszentgyörgy képes története című helytörténeti kiadvány. A sepsiszentgyörgyi könyvtár összeállította a tavaly leginkább igényelt szerzők toplistáját is. A legnépszerűbb tíz között gyerekkönyv-írók (mint például Geronimo Stilton, Bartos Erika, Marék Veronika) szerepelnek, az előkelő második helyen áll a krimi királynője, Agatha Christie. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter megyei Könyvtárnak tavaly több mint 70.000 egyéni látogatója volt, kevéssel több, mint az azt megelőző esztendőben, mondta el a maszol.ro-nak Szonda Szabolcs. Maszol.ro, 2013. április 3.Sütő-szobor állításaElőre- vagy visszalépés? A marosvásárhelyi tanács legutóbbi soros ülésén Peti András, az RMDSZ frakcióvezetője olyan határozattervezettel állt elő, amelyben javasolta, hogy a Sütő András író szobrának felállítására vonatkozó korábbi helyi tanácsi határozatot egészítsék ki azzal, hogy a szobrot nem a korábban megjelölt helyén, a Marasti, hanem a Színház téren állítsák fel, sőt, elvetve az eddigi álló alakos ábrázolást, egy padon ülő írót képzelt el. A tanács elnapolta a döntést. Előzmények 2009-ben, miután Sopronban sikerült szobrot állítani Sütő Andrásnak, az író nevét viselő baráti egyesület nevében Nagy Pál, egykori jó barátja kezdeményezte, hogy Marosvásárhelyen is így állítsanak emléket. Hosszas vita után – mint ismeretes, a román pártokban ténykedő tanácsosok Gusa szobrának elhelyezésétől tették függővé a Sütő Andrást ábrázoló köztéri alkotás jóváhagyását – 2009. szeptember 17-én megszületett a tanácsi határozat (377/2009), amelynek alapján hozzá lehetett kezdeni az engedélyek beszerzéséhez, illetve közzétehette a baráti társaság a pályázati felhívást. Az utóbbira öt pályamunka érkezett, amelyek közül a bírálóbizottság egyet sem talált megfelelőnek, így a második körben felkérte a két legjobbnak ítélt alkotás szerzőjét, hogy az ítészek javaslatait figyelembe véve módosítsanak rajtuk. Végül 2011 novemberében Kiss Levente marosvásárhelyi szobrászművész álló alakos szobrának makettjére esett a választás. S bár a helyszínt illetően annak idején is volt némi vita, hiszen több javaslat is elhangzott a baráti társaság és az ügyet felkaroló politikusok részéről (sz. m.: az egyik alternatív helyszín a Teleki Tékával szembeni Bolyai téri park volt), végül úgy döntöttek, hogy a szobrot a Marasti térre helyezik, a telefonpalotához közel. Csegzi Sándor, akit Nagy Pál alpolgármesterként kért fel annak idején, hogy a hivatalban kezelje az okiratokat, a Népújságnak elmondta, akkor az volt az elképzelés, hogy Sütő Andrásnak a térhez közel álló Marasesti utcai hajdani lakóházát a család eladja a baráti társaságnak, és oda múzeumot rendeznek be, ugyanakkor az utcát, vagy akár a teret is az íróról nevezték volna el. A részletes városrendezési tervben szerepel a benzintöltő állomás elköltöztetése és a park átalakítása is, úgy, hogy a szobor hangsúlyos szerepet kapott volna – mondta Csegzi Sándor. Az ügy továbbvitele már nem a helyi önkormányzattól függött volna, hiszen erre határozat született. A megrendelőnek – a baráti társaságnak – kellett volna szerződést kötnie a művésszel, és megszerezniük a szükséges pénzösszeget. Az utóbbi elmaradt, így, bár sikerült megakadályozni a Gusa-szobor felállítását, Sütő András szobra sem került ki a köztérre, bár ennek gyakorlatilag semmi akadálya, már holnap fel lehetne avatni. A második nekifutás… Peti András, az RMDSZ városi elnöke és a helyi tanács frakcióvezetője kezdeményezésére a márciusi soros ülésre benyújtott határozattervezetben tulajdonképpen azt kérték, hogy a korábbi, 377/2009. szeptember 17-i helyi tanácsi határozatot egészítsék ki azzal, hogy Sütő András szobrát költöztessék a Színház térre – a mellékletben igen pontosan megjelölt helyre (sz. m.: gyakorlatilag a színház bejárata mellé). Az indoklásban többek között az szerepel, hogy a baráti társaság már 2012. augusztus 8-án kérte az áthelyezést. "…Az író bevonult az irodalomba drámáival, életének nagy részét Marosvásárhelyen töltötte. Szimbólumokkal és irodalmi képekkel gazdagon illusztrált alkotásaiban az erdélyi multikulturalitást és nyelvi többszínűséget jelenítette meg… Európai szellemiségű íróként beleillik Marosvásárhely jövőbeni multikulturális profiljába.(…)" Az indokok között szerepel az is, hogy 2020-ban Marosvásárhely megpályázza az európai kulturális főváros címet, ezért egy érvvel több, ha Sütő András szobra méltó helyre, a város központjába kerül. Úgy tűnik, hogy a sokat hangoztatott multikulturalitás csak a magyarság részéről érv arra, hogy a többségi és a kisebbségi kultúrát közelítsék egymáshoz, mert a határozattervezet azzal a megjegyzéssel került a tanácsülés elé, hogy "a szobor elhelyezése körüli gondok", valamint a szakvéleményezés hiánya miatt halasszák el a döntést. S mindezt annak ellenére, hogy a napirendre tűzést is, mint minden adok- kapok ügyet, politikai egyeztetések előzték meg, amelyek aztán a plénumban felborultak. Peti András a Népújságnak kifejtette, ugyancsak a baráti társaság kereste meg őt, hogy nyújtsa be a határozattervezetet, mert "rájöttek", hogy a korábbi helyszín nem megfelelő, eldugott, kevésbé látogatott, az író szellemiségéhez, alkotásához méltóbb lenne, ha a felújított Színház téren állna egy olyan padon ülő szobor, ami mellé akár le is lehet ülni, fotókat készíteni, ahogy más országokban – az emberekhez közelebb álló "nagyságok" szobrát elhelyezték. Megfontoltabb kezdeményezést! Dana Mihet városi főépítész egyik kifogása az volt, hogy az új helyszínre új részletes városrendezési tervet kell készíteni, mi több, a korábbi, egységes átrendezési tervet csak a tervező módosíthatja. Briscaru Cornel PSD-s tanácsos pedig a művelődési szaktárca engedélyének beszerzését is szóba hozta, bár ez az érv igen sántít, hiszen ehhez valóban kell egy olyan tanácsi határozat, amellyel akár a szaktárca elé lehet állni, de mivel a Színház tér nem műemlék, ez esetben valóban a rosszindulatú gáncsoskodásnak adott burkoltan hangot. Megfontolandók viszont az építészeti érvek. Bár a korábbi helyszín esetében sem lépett tovább a baráti társaság, ami azt jelenti, hogy nem készült pontos tervrajz a helyszín átalakításáról és az építkezési engedély beszerzéséhez szükséges műszaki tanulmány (memoriu tehnic) sem. Az új helyszín tanulmánya már a határozattervezet része volt. Úgy tűnik, ez sem volt elég. Ennek ellenére érdekes volt Claudiu Maiornak az érvelése, aki PDL-s tanácsosként egyáltalán nem ellenezte az új helyszínt, sőt a vitában Cornel Briscaru is elejtette: ha van engedély, tőle akár Liviu Rebreanu, vagy más, a város életében jelentőséggel bíró román, magyar, szász értelmiséginek is lehet majd szobrot állítani a Színház téren. Szavukon lehetne fogni az érdek szerint néha ellenzéki politikusokat! Peti András azt nyilatkozta, hogy a következő tanácsülésre ismét napirendre tűzi a határozattervezetet – tegyük hozzá: alaposabb műszaki és nem érzelmi, politikai indoklással kellene legközelebb tálalni a Sütő-szobor ügyet. Mindezek mellett azonban – a helyszíntől függetlenül – továbbra is kérdés marad, hogy mennyi idő alatt és ki készíti el az újabb szobortervet, hiszen a korábbi, bár elfogadta a baráti társaság által megbízott zsűri, mégsem készül el. S ami ennél is fontosabb: lesz-e annyi pénz, hogy a munkát kivitelezzék, hiszen tudomásunk szerint ez is volt az egyik oka annak, hogy 2009 óta csak elképzelés és parttalan vita tárgya Sütő András marosvásárhelyi köztéri szobra. Vajda György Háromszék (Sepsiszentgyörgy). 2013. május 9.Marosvásárhely: a főtanfelügyelő-helyettes szerint az iskola előtt tüntető szülők mérgezik a hangulatotElutasította a marosvásárhelyi magyar-román tannyelvű általános iskolákban a kétnyelvűséget hiányoló szülők vádjait a Maros Megyei Főtanfelügyelőség magyar főtanfelügyelő-helyettese, akit az a vád ért, hogy nem tesz semmit a valós kétnyelvűség léte érdekében. Illés Ildikó továbbá úgy vélekedett, a szülők mérgezik a hangulatot. Marosvásárhelyen csütörtök reggel flashmobot szervezett a szülők egy csoportja: a Liviu Rebreanu általános iskola bejárata előtt kétnyelvű feliratokkal a kezükben próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy az intézmény keretében nincs valós kétnyelvűség. A figyelemfelkeltő akciót követően a szülők egy petíciót is átadtak a főtanfelügyelő-helyettesnek, amelyben azzal vádolják, hogy nem intézkedett a magyar diákok nyelvi jogainak érvényesítése érdekében. Horváth-Kovács Ádám, a szülők szóvivője megkeresésünkre úgy nyilatkozott, egyelőre nem kaptak választ a petícióra, a főtanfelügyelő-helyettes várhatóan írásban közli álláspontját. "Nem veszem magamra, hogy nem támogattam a kétnyelvűség megvalósulását, hiszen minden két-tannyelvű iskola esetében elértem azt, hogy magyar aligazgató is legyen a vezetőségben" - felelte kérdésünkre Illés Ildikó. Elmondta, több alakalommal is tájékozódott az iskolában a magyar feliratozás ügyében, és azt tapasztalta, hogy a román igazgató nem zárkózik el a kérdés elől, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a feliratok egységesek legyenek. Néhány ilyen felirat ki is kerül a tanintézményben, azonban a szülők szerint nem elégségesek. "Ne azon bukjunk el, hogy a tűzcsap csak hidrant-ként, románul van feltüntetve" - mondta. Felvetésünkre, mely szerint a szülők többek között azt kifogásolják, hogy a hirdetőtáblákon csak román nyelvű közérdekű információ szerepel, a főtanfelügyelő-helyettes elismerte, hogy például a vizsga módszertana kizárólag román nyelven lett közzétéve, abban a formában, ahogy a minisztériumtól megérkezett. Illés szerint ezeket az információkat csak hivatalos fordítással magyaríthatók, ennek hiányában az osztályfőnökök és a pedagógusok kötelessége tájékoztatni magyar nyelven a diákokat. Szerinte a két-tannyelvű iskolákban jó az együttműködés a román és a magyar tagozatok között, amit kár volna a szülői akciócsoport megnyilvánulásai miatt elrontani. Elmondta, a megoldást abban látja, ha a magyar és a román tagozat tanárai, az iskolavezetők és a szülők képviselői összeülnének, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. "Egy ilyen gyűlés során mindenki elmondhatja, hogy mi a gondja és ezekre a problémákra együtt kereshetnének megoldást" - mondta. Kérdésünkre, mely szerint az iskola homlokzati táblák mikor kerülhetnek fel, a főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a következő iskolai év kezdetekor már fent lesznek a táblák, amelyeket egyébként az összes iskola esetében ki kell cserélni, hiszen megváltozott a minisztérium neve. (hírszerk.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. május 10.Felmérik a kisiskolások tudásszintjétMegkezdődött csütörtökön és szakaszosan egész hónapban zajlik az általános iskolások tudásszintjének felmérése. A második, negyedik és hatodik osztályos tanulók ismeretellenőrzése az oktatás megtervezéséhez nyújt támpontot. Az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Értékelő és Vizsgáztató Központ hat Hargita megyei iskolát jelölt ki az általános iskolások körében elvégzendő tudásszintfelmérő vizsgák lebonyolítására. A felmérés során a másodikos, negyedikes és hatodikos tanulók ismereteit vizsgálják azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a szaktárca által kidolgozott eljárásokat és módszertanokat, valamint azért, hogy kipróbálják a mérési eszközöket. A vizsgákon a galócási Dumitru Gafton és a csíkszeredai Nagy Imre általános iskolák második osztályos tanulói vesznek részt, Székelyudvarhelyről a Tamási Áron Gimnázium negyedik osztályos diákjai, valamint a csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskola negyedikesei, a hatodikosok körében pedig a vaslábi Teodor Chindea, illetve a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály általános iskolákban lesznek felmérések. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, a mérések eredményei nem kerülnek be a naplókba, de megbeszélik a tanulók szüleivel, illetve ezek alapján kell kidolgozni a tanulók számára egyéni oktatási terveket. A másodikosok tudásának felmérése csütörtökön kezdődött, és pénteken, május 10-én ér véget, a vizsgaeredmények támpontot jelentenek a tanulók felkészítésének irányításához és az oktatás megtervezéséhez a következő tanévben. Hasonló céllal vizsgáztatják majd a hatodik osztályos diákokat is május 15-én. A negyedikesek május 22-én adnak számot tudásukról, a szakemberek azért végzik az ismeretellenőrzést, hogy képet kapjanak arról, miként teljesítik a tanulók az oktatási követelményeket az elemi oktatás befejezésekor – tájékoztatott a Hargita Megyei Tanfelügyelőség. A másodikosok és negyedikesek vizsgája szövegértési és -alkotási tesztből, valamint matematikapróbából áll, a hatodik osztályos feladatsor is két részből áll: nyelvi és kommunikációs tesztből, illetve egy matematika és tudományok felmérőből. A közeljövőben, a kisérettségi során a nyolcadik osztályos tanulók is számot kell majd adjanak tudásukról, az a vizsgasorozat viszont már mindannyiuknak kötelező lesz, és a június utolsó hetében zajló felmérőkön elért eredményeiket beleszámítják a középiskolai felvételi jegybe is. Széchely István Maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
